Viszlát! Auf Wiedersehen! See you soon!

Nach unten für Deutsch

Scroll for English

Drágáim!

Tudom, személyesen akartam mindenkitől elköszönni, de ez már képtelenség. Nagyon húzós hét van mögöttem, ki kellett költöznöm a lakásból el kellett adnom az autót (mindkettő pipa) és próbáltam átrágni magam a hegyomlásnyi papírmunkán. A mai az utolsó napom Németországban, egy darabig mindenképpen, itteni lakosként pedig remélhetőleg örökre... Nem azért, mert nem szerettem itt élni, sőt. Inkább csak azt remélem, hogy jól döntöttem. Sohasem lehet tudni, de én azért érzem.

Borzasztóan hálás vagyok mindannyiótoknak azért a rengeteg szeretetért, törődésért és segítségért, amit kaptam tőletek. Mindig nagyon jó barátok voltatok (remélem maradtok is). Hála nektek, soha nem éreztem magam Németországban egyedül.

Nagyon nehéz ez a búcsú, pedig ma a boldogságba repülök. Nem a világ végére. Facebookon, Wattsappon és a német telefonszámon elérhető maradok, és amint van angol számom, tudatom veletek.

Ölellek és puszillak titeket, és azt kérem, hogy ne haragudjatok, amiért ez a búcsú mégis ilyen személytelenre sikeredett, nem így terveztem. Minden előkészület és kemény munka ellenére től kevés időm maradt.

Biztosan tudom, hogy nagyon fogtok hiányozni ti és a németországi élet is. Ez a blog egy kísérlet arra, hogy mindenkivel tartani tudjam a kapcsolatot.

Szeretlek titeket. Köszönöm a sok szeretetet és támogatást.

Nem „Isten veletek”, hanem „Viszlát”!

Meine Lieben,

ich weiß, ich wollte mich von euch Allen persönlich verabschieden, schaffe es aber nicht mehr. Diese Woche war richtig stressig, musste aus der Wohnung ausziehen, das Auto loswerden (beide geschafft) und noch Papierkram reduzieren. Heute ist mein letzter Tag hier in Deutschland, für eine Weile auf jeden Fall, hoffentlich aber als Residentin für immer... Das heißt nicht, dass ich Deutschland nicht mag- ganz im Gegenteil! Sondern es ist nur die Hoffnung, dass ich die richtige Entscheidung getroffen habe. Man weiß ja nie, ich spüre es nur.

Ich bin euch Allen sehr, sehr dankbar, ihr habt mir immer viel geholfen, wart (und bleibt, hoffe ich) gute Freunde. Wegen euch musste ich mich in Deutschland nie alleine fühlen.

Der Abschied fällt mir richtig schwer, obwohl ich heute ins Glück fliege. Nicht aber aus der Welt. Über Facebook, Wattsapp und Handy bin ich nach wie vor erreichbar, meine deutsche Nummer bleibt erstmals auch aufbehalten, über meine neue, britische Nummer werdet ihr auch informiert.

Ich küsse und umarme euch, und bitte euch darum, mir diesen unpersönlichen Abschied zu verzeihen, habe nicht so geplant, die Zeit wurde aber trotz Allem zu knapp, um etwas Besseres gemacht haben zu können.

Ich werde euch und mein Leben in Deutschland definitiv vermissen. Durch dieses Blog versuche ich, mit jedem von euch in Kontakt bleiben zu können.

Ich liebe euch. Danke für eure Liebe und Unterstützung.

Es heißt nicht „Tschüs“, sondern „auf Wiedersehen“!

My loved ones,

I know I wanted to say good bye to you all personally but it is now impossible. I had a lot of stress this week, had to move out and sell the car (both done) and try and reduce the Paperwork. Today is my last day here in Germany, at least for a while, and hopefully forever as resident... No, it doesn’t at all mean that I didn’t like it here, on the contrary. It only expresses the hope that I made the right decision. You never can tell, but I can feel it.

I am very, very grateful to you all, you always helped me a great deal, and were (and I hope remain) real good friends. I never had to feel lonely in Germany, just because of you.

This farewell is really hard, although I am flying into happiness tonight. Not out of the world though. My German phone number, my Facebook and Wattsapp account remain the same. As soon as I have my British phone number, you’ll be informed.

Feel kissed and cwtched (cuddled – the first Welsh word I learned :-D) and I beg you to forgive me for this impersonal way of saying good bye.  It wasn’t planned this way, but despite everything, time got just too short, I couldn’t arrange anything better.

I will definitely miss you and my German life. I try to keep in touch with every one of you, at least through this blog.

I love you all. Thank you for all your love and support.

It’s not “good bye”, it’s “see you soon”!

Eljött

Scroll for English
Nach unten für Deutsch

Eljött a nap, amikor továbbállunk. Kiköltöztem a lakásból, eladtam az autót, este felülök a repülőre. Hosszú volt az út idáig, de megérte. Elkezdtem felnőttesen, németesen ha tetszik, már fél éve az előkészületeket, és íme, mire indulok, minden egyben van. Izgalmas. Boldogságos. De valahogy nem félelmetes, nekem nem, Rebekának igen, bár mindent elkövetek, hogy minél könnyebben menjen majd neki az átállás.

Olvassátok, kövessétek, írjatok.



The day has come

Yeah, the day has come on which we move on. I moved out of my flat, sold the car and get on the plain in the evening. It was a very long way to get to this point but it was worth it. I started the with the preparations really adulty, dzhermen if you like, half a year ago and by this day everything is standing together, I'm ready to leave. Exciting. Happy. Somehow, however, not at all scary, not for me. It is scary, maybe even frightening for Rebeka, but I am doing my best to make this transfer for her as easy as possible.

Read, follow and write.

Der Tag ist gekommen

Der Tag ist gekommen, an dem wir weiterziehen. Ich bin aus der Wohnung ausgezogen, das Auto ist verkauft, am Abend steige ich in das Flugzeug ein. Es war ein langer Weg, hat sich aber gelohnt. Ich habe schon vor einem halben Jahr, ganz erwachsen, deutsch wenn ihr  mögt, mit den Vorbereitungen angefangen, und voila, alles ist zusammen, ich ziehe fort. Spannend. Glücklich. Aber irgendwie gar nicht beängstigend, nicht für mich.  Für Rebeka vielleicht schon, aber ich tue mein Bestes, um ihr die Umstellung so einfach wie möglich zu machen.

Lest, folgt und schreibt.